A Festival Latino egy nyári fesztivál, amely a latin-amerikai kultúrát és konyhát népszerűsíti Budapesten. Azok számára ajánlom teljes szívemből, akik szeretnének belemerülni a latin-amerikai világba és élvezni ennek ízvilágát és kultúráját. A Festival Latino idén július 22-én már másodszor kerül megrendezésre a La Bodeguita del Medio lélegzetelállító kertjében. A fieszta délben kezdődik és délután 5 órakor ér véget.

Az avokádót a legtöbben csak szuperételként emlegetik jótékony élettani hatásai és gazdag tápanyagtartalma miatt. A Mexikóban és Közép-Amerikában őshonos gyümölcsöt már a maják is előszeretettel fogyasztották. A 18. század óta trópusi, szubtrópusi és mediterrán területeken is termesztik. Az utóbbi néhány évtizedben a világ egyéb tájain is népszerűvé vált, többek közt Magyarországon is, ez a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag tápanyagforrás.

Itt a jó idő, így ismét megrendezésre kerül a Festival Latino, amely Budapest legnagyobb latin fesztiválja. A Festival Latino célja, hogy egy időben és helyen mutassa be Latin-Amerika sokszínűségét mind gasztronómiai, mind pedig kulturális vonatkozásban. Hozd el bátran családod és barátaid is a La Bodeguita del Medio kubai étterem varázslatos kerthelyiségébe 2018. június 3-án, hiszen a fieszta már délben elkezdődik és egészen este 6 óráig meg sem állunk. 🙂

Mint sok más desszert esetében, a flan története is a Római Birodalomban kezdődött. A rómaiak voltak ugyanis az elsők, akik háziasították a csirkét. Ennek köszönhetően azonban egyszer csak egy tojástúltengés közepén találták magukat. Ezért ellesték a görögöktől, hogy ők mit kezdenek a felhalmozott tojástöbblettel és ezen megfigyelések alapján kialakították a maguk tojás-alapú receptjeiket. Az így kreált receptek aztán rengeteg új főételt és desszertet eredményeztek, beleértve a flan-t is. Bár akkoriban a desszertek többsége nem is édes volt, hanem sós (gyógynövényekkel és különböző fűszerekkel ízesítették őket), néhány korai receptben már felfedezhető az egyetlen édesítőként használt méz is.

A Cinco de Mayo-t gyakran összekeverik Mexikó nemzeti ünnepével, az ország “hivatalos” függetlenségi napjával, amit szeptember 16-án tartanak és ami nagyobb szabású népünnepélynek számít, mint maga a sokkal szélesebb körben elterjedt Cinco de Mayo. Az ünnep eredete egy keserédes győzelem, amelyet az Ignacio Zaragoza tábornok által vezetett hősiesen védekező mexikói hadsereg aratott a túlerőben lévő francia csapatok felett 1862. május 5-én a pueblai csatában. Később a mexikóiak a franciákkal vívott háborút elvesztették ugyan, de a győzelmi ünnep megmaradt és az egész országban megemlékeznek arról, hogyan győzte le III. Napóleon expedíciós hadseregét a hős Zaragoza generális.

Tudtátok, hogy szeretett szülőhazámban, Kubában néhány évvel ezelőttig a kereszténység szinte teljesen illegális volt? A templomok le voltak zárva, a Karácsony és a Húsvét nem voltak ünnepnapok, és a hívek gyakran szenvedtek a kormány által tanúsított nem megfelelő magatartástól. A karácsony megünneplését hivatalosan 1988-ban állították vissza, míg a római katolikus templomokban a húsvéti ünnep tiszteletére szóló harangszót 50 év szünet után először 2012-ben lehetett hallani. Azóta a Nagyhét ismét kezd népszerűvé válni Kubában. A Nagypéntek újra nemzeti ünnep, a körmenet és egyéb húsvéti szokások is egyre jobban visszajönnek a köztudatba. Sajnálom, hogy gyerekkoromban nem lehetett kellőképpen megemlékezni erre a csodás ünnepre, így nincsenek azzal kapcsolatos emlékeim, hogy milyen a Húsvét Kubában.