Úgy tartják, a Szilveszter napján elfogyasztott étel hatással van az új évünkre. Ennek megfelelően a sült malac szerencsét hoz, a káposzta és a lencse pénzt, egy tál soba tészta pedig hosszú életet eredményez. Most olyan szilveszteri és újévi ételeket és szokásokat hoztunk el neked Latin-Amerikából, hogy a családodnak is bőven kijuthasson minden jóból 2025-re.
Minden nemzetnek megvan a maga jellegzetes szerencsehozó étele, hiszen a cél mindenhol ugyanaz: megalapozni egy sikeres újévet, egészséget és anyagi gyarapodást kívánva. Nincs ez másként Latin-Amerikában sem, ahol nagyon széles az újévi ételek palettája. Ehhez persze számos különleges szokás is dukál, mint például a mexikóiaiaknál és az olaszoknál a piros alsóneműviselése vagy a braziloknál éppenséggel a fehéré. Mexikó kapcsán lesz még más is, most viszont maradjunk meg az újévi ételeknél, és nézzük, mitől leszünk boldogok.
Azt jól tudjuk, hogy az óév utolsó napján Magyarországon a malacsültté a főszerep, mert a babona szerint a sertés előtúrja a földből a szerencsénket, zsíros, kövér része pedig a jólét szimbóluma. A magyar hagyományok szerint a szilveszteri menüsornak azonban van két másik eleme is, az éjfélkor feltálalt virsli, az év első napján pedig a lencse. Hogy ki miként készíti el ezeket, az szinte mindegy is, a lényeg, hogy sok pénzt hozzon. (Mi tavaly Nacho tartalmas lencselevesével köszöntöttük az Újévet.) De mi a helyzet a spanyolajkúaknál? Nekik milyen újévi ételek szerepelnek a szilveszteri listán?
Spanyolajkú nemzetek (Hispanic) szilveszteri hagyományai
A szilvesztert világszerte sokféleképpen ünneplik. A spanyolajkú országokban (vagy azokban, amelyek kultúráját Spanyolország befolyásolta) gyakran tartanak egy „la víspera” nevű ünnepséget az újév napját megelőző éjszakán. Ez az ünnepség tűzijátékkal és partikkal telik, ahol az emberek hagyományos újévi ételeket esznek és kifulladásig ropják a táncot.
A Dominikai Köztársaságban, Puerto Ricóban, Chilében, Argentínában, Costa Ricában és Kolumbiában mindenhol egy picit másként teszik mindezt. Közép-Amerika egyes területein az emberek jelmezt viselnek, Argentínában éjfélkor megesznek 12 szem szőlőt (Kubában is, de erről lejjebb lesz szó), Venezuelában viszont mangót, mert az hoz szerencsét a szerelemben.
A gyümölcsök egyébként is fontos szimbólumok arrafelé, Kolumbiában, Argentínában és Puerto Ricóban például egyenesen a bőséget és a jólétet jelentik. De persze ne hagyjuk ki a spanyolokat sem, akik a saját szokásaikat és az újévi ételek elfogyasztását egy speciális dallal is kiegészítették: éjfél körül eléneklik a „La Vieja”-t, mert szentül meg vannak arról győződve, hogy ez a következő év sikerének a meghozója.
Kubai újévi szokások
A kubai szilveszteri hagyományok középpontjában azonban teljes mértékben az újévi ételek állnak. (Naná!) Az egyik ilyen hagyomány egy szopós malac megsütése. Mivel az étel mindig is a kubai kultúra alapvető részét képezte, és az ünnepekre készített sertéshúst általában sültként fogyasztják, a családtagok ilyenkor mindig összegyűlnek, együtt sütnek és együtt is fogyasztják el a hatalmas adagokat. Nem véletlen, hogy más ünnepekkor is a legtöbbet ételekre költik…
Ilyen étel újévkor a szőlő is, hiszen éjfélkor – az argentinokhoz hasonlóan – a kubaiak is megeszik a maguk 12 szem szőlőjét. A 12 szem szőlő reprezentálja az év 12 hónapját, és úgy tartják, a szerencsés év akkor kezdődik, amikor mind a 12 szőlőszemet elfogyasztották.
A 12 szem szőlő hagyománya
A szőlőevés pontban éjfélkor indul és a spanyolok hagyományait követi: Mindegyik szőlőszemhez kívánnod kell valamit, valami mást, ami nem is olyan egyszerű, mint gondolnád. A tempót viszont tartani kell, mégpedig a harangok miatt… (Mindjárt írom is.) Ha nem sikerül mind a 12 szemmel megbirkóznod, akkor valamelyik hónapod szerencsétlen lesz, azt pedig senki sem szeretné. És persze az sem mindegy, hogy a szőlőszemek savanyúak vagy édesek. Tudod, amilyen édes a szőlőszem, annyira lesz jó az újév is…
De miért is olyan nehéz ez a feladat? Mert a szőlőszemeket a tizenkét éjféli harangütés alatt kell elfogyasztani! Mi lenne, ha idén te is kipróbálnád, hogy tudsz-e tizenkettőt kívánni és 12 szem szőlőt megenni, ameddig szólnak a harangok?
A szőlőevésen kívül azért a kubaiak mással is elszórakoznak: Vizet öntenek ki az utcára, hogy az óév nehézségeit elűzzék és tiszta lapot nyissanak az új évben, vagy éppenséggel bőrönddel sétálgatnak, ami az utazás és kaland iránti vágyukat szimbolizálja.
Mexikói óévi és újévi szokások
És hogy mit csinálnak Mexikóban? Fent már pedzegettük, hogy a mexikói újévi szokások is igen gazdagok, tele vannak szimbolikus jelentéssel és színes hagyományokkal, amelyek az új évre boldogságot, bőséget és szerencsét hoznak. Az emberek a piros mellett sárga alsóneműt is viselhetnek, hiszen a piros a szerelmet, a sárga pedig a pénzügyi sikert jelképezi. Az üres bőrönddel való sétálás is népszerű, ami a következő évben sok utazást vonzhat magához, és a lencseevés náluk is bőséget „okoz”, ahogyan a 12 szem szőlő is kihagyhatatlan.
Ami más, hogy sokan a házukat füstölővel is megtisztítják, elűzve a rossz energiákat, mások pedig érméket tesznek az ajtó elé vagy körbesöprik az otthonukat, hogy megvédjék magukat a rossztól.
Az viszont mind Kubában, mind Mexikóban biztos, hogy az ünneplés mindig zenével, tánccal és családi összejövetelekkel telik, ahol az életöröm és a remény átjár minden pillanatot.
Neked is nagyon jó ünneplést és minden jót kívánunk az új évre!
