Bár az első apák napja 1910. június 19-re esett a világban (pontosabban az amerikai Spokane-ben), nekünk, a Los Carballosnál 1938 a nevezetes év. Volt ugyanis egy kubai művésznő, aki addig küzdött, míg Nacho hazájában is elfogadtatta ezt az ünnepet. Ő Dulce Maria Borrero, éllovas feminista.
Miért volt fontos Borreronak az apák napja?
Talán neked is furcsa elsőre, hogy egy nők jogaiért harcoló művésznő küzd az apák napja megbecsüléséért, a helyzet mégis ez volt.
Dulce Maria Borrero 1883-ban született Kubában egy olyan családban, amelytől nem álltak távol a művészetek, ahogy az emberi jogok érdekében tett erőfeszítések sem. A költőnő és festőnő édesapja maga is forradalmi nézeteket vallott, sőt forradalmár is volt, ami miatt az egész családnak Amerikába kellett mennie.
Bár az apák napját akkor még ott sem ünnepelték, sőt a művésznő a kubai szabadságharc után 1899-ben vissza is tért hazájába, az 1910-es amerikai apák napja arra ösztönözte őt, hogy a női jogok mellett az apák fontosságának is érdemet szerezzen.
A szülők egyenrangúak, ezért van szükség az apák napjára is
Ahogyan néhányan, ő is úgy gondolta, hogy ha van anyák napja, apák napjának is lennie kell. A szülői szerepek ugyanis egyenértékűek egy gyermek életében, és bár más-más feladat hárul az anyákra és apákra, a szülőségük jelentősége nem lehet különböző.
Nem véletlenül tartotta ezt az ünnepnapot annyira fontosnak. Egyrészt vezérelte őt az édesapja iránti szeretete és tisztelete, másrészt pedig neves kubai pedagógus is volt, aki nevelési célzattal is szerette volna népszerűsíteni az apák napját.
Mivel állandó érdeklődést mutatott Kuba problémái iránt, „kubanosságát” és hitvallását konferenciákon, újságcikkekben, prospektusokban és polgári előadásokban is hangsúlyozta.
Június 3. vasárnapja apák napja Kubában és Magyarországon is
Szerencsések vagyunk, hogy mind Kubában, mind itthon, Magyaroszágon ugyanakkor ünneplik az apák napját, mert így nekünk is sokkal egyszerűbb a dolgunk. Nem mintha Nacho nem főzne akár duplán is, de mégis csak ő az apa, neki kellene élveznie a mañanat és lógatnia a lábát.
De az apák napját Kubában nem szó szerinti pihenéssel, hanem mulatozással töltik, és ilyenkor mindenki kiveszi a részét a készülődésből is. Az ünnepnap lényege ugyanis az apák iránti szeretet és tisztelet kihangsúlyozása, ami viszont nem egyenlő a semmittevéssel. Legalábbis nálunk nem, mert Nacho amúgy is csak ritkán adja át nekem a fakanalat, amit – bevallom – annyira nem is bánok.
Menü apák napja alkalmából
Gondolom, furdalja az oldaladat, hogy ilyenkor mit szoktak a kubaiak enni és inni. Talán csalódásként éled meg a válaszomat, hiszen azt kell mondanom, hogy mindegy, csak sok legyen, finom és autentikus.
A congrit szinte soha nem hagyják ki, ahogy a sertéssült sem hiányozhat az asztalról. Ezekhez az ételekhez jöhet aztán valami isteni kubai koktél, fantasztikus kubai zene és jókedv dögivel.
Ha szeretnéd tovább csiszolni kubai főzőtudásodat, próbálj ki más klasszikus kubai recepteket is, mint pl. a Camarones enchilados, az Hígado de pollo a la italiana vagy a Picadillo a la habanera.
Küldj fotókat az általad elkészített ételcsodákról, hogy másoknak is megmutathassuk azokat a közösségi csatornáinkon. Ha pedig inkább élőben néznéd meg, hogyan főz Nacho, élj a Privátséf szolgáltatásunk izgalmas lehetőségével. Ne felejts el minket követni és betaggelni a Facebookon és az Instagramon sem! Használd a #loscarballos hashtaget.
Jó főzőcskézést és nagyon jó étvágyat kívánunk!
